Ukrajnába utazik Boris Johnson, a héten még Putyinnal is tárgyalna
Az orosz elnökkel telefonon tárgyalna a brit miniszterelnök. Arra ösztönözné Moszkvát, hogy lépjen egyet vissza.
Az orosz elnökkel telefonon tárgyalna a brit miniszterelnök. Arra ösztönözné Moszkvát, hogy lépjen egyet vissza.
Az USA elnöke országa és szövetségesei határozott reakciójáról Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt biztosította.
Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint az amerikai partnereik „bizonyos fokig érdeklődéssel” fogadták a javaslatukat.
Boris Johnson szerint egy Ukrajna elleni esetleges orosz inváziónak katasztrofális következményei lennének.
Telefonon beszélt az amerikai és az ukrán elnök, Joe Biden határozott választ ígért arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.
Fokozatosan nő az ukrán határ térségébe vezényelt orosz katonák létszáma, több forrás szerint már a jövő év elején megindulhat egy Ukrajna elleni offenzíva. Oroszország biztonsági garanciákat követel, a NATO figyelmeztet, de csak félszívvel. Joe Biden és Vlagyimir Putyin videókonferenciája tisztázta, hogy Ukrajna nem számíthat amerikai katonai segítségre, Oroszország viszont biztos lehet a példátlan szankciókban, ha megtámadja a szomszédját.
Volodimir Zelenszkij állítása szerint Oroszország állhat az esetleges államcsíny mögött.
Gyengülni látszik az Ukrajna iránti nyugati szolidaritás, s ez nemcsak a világpolitikát formáló új feszültségek miatt van így, hanem mert Kijev leállt az euroatlanti integráció felgyorsításához szükséges reformokkal.
A magyarok közreműködésével célba ért Putyin terve, Ukrajna kimarad az orosz gáz európai tranzitszállításából.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ezután listázni fogja azokat, akik szerintük oligarchának minősülnek.
„A válasz erőteljes lesz” – ígérte az elnök Volodimir Zelenszkij.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, de a Krím hovatartozása nem lehet témája a tárgyalásoknak - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap a Rosszija 1 televízióban sugárzott nyilatkozatában.
A német kancellár még a szeptemberi németországi választások előtt sort kerítene az kelet-ukrajnai békéről szóló megbeszélésekre.
Leginkább a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai szakadárok moszkvai támogatása játszik szerepet abban, hogy Kijev mára a nyugati orientációt választotta, de sok oka van annak, hogy a közeledés csak nagyon lassan megy.
Németország és az USA Kijev feje fölött megállapodott az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat II. gázvezeték üzembe helyezéséről. Kijev attól tart, hogy az oroszok kijátsszák az egyezséget, és az első lehetséges pillanatban leállítják a tranzitszállításokat Ukrajnán keresztül.
„A Fekete-tenger nem lesz többé ugyanaz” – mondta a grúz elnök. Az aláíráson ott volt az Európai Tanács elnöke, Charles Michel is.
Veszélyesnek tűnik, ha Vlagyimir Putyin azt mondja egy szomszédos népről, hogy az a valóságban egy az orosz nemzettel. A napokban az orosz államfő arról az Ukrajnáról állapította meg ezt, amelynek egy részét – a Krímet – Oroszország 2014-ben bekebelezte, s amelynek keleti határvidékét, a Donyec-medence nagy részét Moszkva-párti, orosz támogatást élvező szeparatisták tartják már hetedik éve az ellenőrzésük alatt. Putyin most ötezer szavas tanulmányban fenyegette Ukrajnát.
Nemzetközi politikai ellentámadásra használja fel Ukrajna azt, hogy tavasszal Oroszország nagy létszámú katonaságot vont össze a két ország határán. A pozícióit erősíti, hogy Moszkva egyre több fronton kerül szembe a Nyugattal.